A képen: Tömpi kutya: a gyógyult páciens, a gyógyító, és az útitárs.

Nagy a riadalom, amikor állataink megbetegszenek, ezért felmerül a kérdés: Hogyan tudnánk azonnal a segítségükre sietni, könnyíteni szenvedésükön, meggyógyítani őket! Mert az állatok nem sírnak, nem kiabálnak a fájdalomtól, mint az emberek. Ők csak némán keresik a tekintetünket, remegnek, és bíznak... Bennünk, a 'Gazdiban', életüket meghatározó társukban. Számukra mi 'mindenhatóak' vagyunk. Ők hisznek ebben...talán jól érzik... :)

Amikor a kiskutyámat hirtelen elöntötte a fájdalom, mert nem tudta a hátsó részét használni, akkor általa engem is 'próbára tett az Isten'. Elég, ha az energiában hiszünk, amit minden pillanatban megtapasztalunk, ha odafigyelünk a létezésre. Ilyenkor a 'klasszikus' út az állatorvos, injekció, gyógyszer. Ezek itt most a kutyabénulás tünetei... Én, aki magamat meg tudom gyógyítani, nála nem akartam 'kockáztatni', ezért először szintén futottam vele az állatorvoshoz. Ő azonban az injekció után még rosszabbul lett, ezért nem vittem többet.

Nincs nagy titok. Nagyon akartam segíteni neki, és ő nagyon bízott bennem, és ezért teljesen nyitott volt felém. Szinte minden állat-gazdi kapcsolat ilyen... Rátettem a kezem a fájó részeire, teljesen azonosultam a kutyámmal, szinte belementem....energetikailag teljesen összekapcsolódtunk. Elkezdtem imádkozni...folyamatosan, nem tudom már, hogy meddig. A kezeim egyre forróbbak lettek... A kutyám remegése lassan csökkenni kezdett, majd megszűnt. Még néhányszor megismételtem, a biztonság kedvéért, de már csak 'éppen hogy' volt rá szükség. A kutyám meggyógyult...Eltelt azóta egy év, és a betegség nem jelentkezett újra.

Így történt. Leírtam, hogy mindenki tudja, akinek fontos, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak senkinek és semminek. 'Meg tudjuk csinálni", meg/fel tudjuk oldani a bajt mi magunk... 

Ugyanez a kutya, ha bármi bajom van, ha csak a lelkem sajog, akkor is aggódva néz rám, fut hozzám, nyalogat, elborít a szeretetével. És én összeszedem magam...őérte is, hogy ne aggódjon! :)

 VB

HA NAGY A BAJ

Mellettünk élő házi kedvenceink teljesen azonosulnak a Gazdi lelkiállapotával, érzelmeivel. A mi energiamezőnkben élnek, szimbiózisban velünk.

Ezért a betegségeket is mintegy "átveszik"! Ha segíteni szeretnénk Kedvenceinknek a gyógyulásban, akkor foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy betegségének hátterében NÁLUNK milyen lelki probléma állhat. Nézzünk utána, hogy a tünetek milyen negatív érzelmekre, elfojtásokra utalnak. Itt az oldalon a 'Hozzászólásoknál' is lehet kérdezni.

Már az is előrelépés, ha foglalkozunk saját betegségtüneteinkkel, azzal, hogy miért nem érezzük jól magunkat és hogyan változtathatnánk ezen pozitív irányba?!

Néhány példa: daganatok = olyan negatív érzelmi hatások, amelyekről nem akarunk tudomást venni.               rák = önmagunkat hibáztatjuk egy megoldatlan érzelmi probléma miatt, gyulladások = félelmek.                   Fontos az is, hogy hol, melyik testrészen található az elváltozás.

Varju Beáta természetgyógyász-addiktológus

A másik 'gyógykezeltem és gyógyítóm' Macska Jancsi.

Ő a 'reménytelen eset' kategória volt 5 évvel ezelőtt. Elkapta egy kutya kölyökkorában (valószínűleg a miénk, de nem biztos és nem is lényeges). Harapott sebbel a hasán szedtem össze a lépcső alól ősszel, esőben, sárban... Sokkos állapotban terült el a padlón napokig, a seb miatt műteni kellett, többször is, mert nem gyógyult, a seb egyre nagyobb és gyulladtabb lett, nem részletezem. Azt, mondták, hogy adjam már fel! Miért nem adtam fel? Nem tudom... 'csak egy macska'... de egy érző, szenvedő, lélegző élőlény is, aki élni szeretne!

Elkezdtünk küzdeni a Jancsival vállvetve az életéért... én naponta többször kitisztítottam a sebét, teletömtem porcukorral, gézből kis gatyácskát tekertem rá...és ő remegett ugyan, de hagyta, sőt tartotta is a hasát. Beékelődött hanyatt a hasam alá és hetekig nem adtuk fel. A seb pedig lassan alulról elkezdett feltöltődni, egyre kisebb lett. A Macska Jancsi, meg egyre virgoncabb... és életben maradt!

A 'ma már' János kandúr érzékeny, kissé félős és bújos cica lett. Ha megfájdul a fejem, jön, bújik, a fájás meg múlik. Most éppen a hasamat melegíti, mert valami nincs teljesen rendben odabent. Persze, a nyűgöknek- bajoknak nem sok esélyük van, mert mi tudjuk a Jancsival, hogy szükség esetén ő majd jön, és a nyűg meg megy... ;)