Mivel én erősen 'hold-érzékeny' beállítottságú vagyok, most, amikor a növekvő hold az Ikrek jegyében áll - ami a tisztázásoknak nagyon kedvez - elérkezettnek érzem az időt arra, hogy beszálljak az úgynevezett "Karma-ringbe".

Előre bocsátom, hogy nem a küzdelem kedvéért, hanem azért, hogy megosszam a tapasztalataimat ezen a téren, amely nem teória, olvasott - hallott fél-, vagy teljes igazság, hanem személyes tapasztalat. Hátam mögött az 50+ év, és az immáron több évtizedes grafológiai, írói és természetgyógyász múlt. Erősen Szűz jegyű beállítottságommal nem sajátom a mindenképpen előtérébe kerülés, mégis úgy érzem, hogy veszélyes dolog az, amikor csak a hangos információkat hallatszanak ki zajos életterünkből, a többi hang pedig a homályba vész.

Amit olvasni, hallani lehet több helyről is: A karma arról szól, hogy ami tőled elindul, az vissza is érkezik. Eddig még rendben is lennénk, hiszen a hasonló rezgés, hasonló rezgést vonz. Ez világos. Most jön az, hogy ha például rosszul bánik veled valaki, az biztosan azért történik veled, mert korábban (valahol, valamikor) te megad is ilyen galád voltál, és most jól visszakapod! Na, itt a 'bibi'!! Merthogy ez is rezgés, mint minden. Vagyis, ha most például kevés az önbizalmad, mitől lett volna korábban sok? Mitől? Egy korábbi életben ugyanazt a szintű rezgést képviseltük, mint amit most élünk meg. Olyan nem létezik, hogy pl. agresszív volt valaki, meghalt, és jámborként született újjá! Mitől? Tótágast állt a lelkivilága a köztes létben?

Ami az én meglátásom: ha jámborként haltál meg, jámborként születsz is újjá. Azért, hogy ezt az energiát sikerüljön a tapasztalatok által egy magasabb szintre emelni, és ezáltal a belső egyensúlyt megteremteni. Ennek a feladatnak a megoldásához jönnek aztán szorgalmasan "segíteni" neked azok az agresszív, alacsony szinten élő lelkek, akik addig nyomnak a falhoz, amíg fel nem támad benned az életösztön. Végre összeszeded a saját erődet és hitedet, felállsz és beleállsz a saját életedbe! Ami valószínűleg jelentős értéket képvisel mind a magad, mind pedig a világ számára! Akkor aztán a "segítségért" köszönet jár ezeknek a provokatív személyeknek, akiknek ezután már nincs szerepük az életünkben. De azért ne feledjük, hogy ez egy veszélyes játék nagyon, nagy a feladás veszélye!

Akár életveszélyes is sok esetben. Amikor a lélek a külső nyomás hatására önmagát hibáztatva, maga ellen fordul, megbetegítve ezáltal a testet, amely feladhatja a létezést. Tehát, nagyon résen kell lenni! És vigyázni arra, hogy kit és milyen információkat engedünk be az energetikai terünkbe! Érezni kell, hogy mi és ki milyen hatással van ránk valójában, és tudatosan kezelni ezeket! A teszt egyszerű: milyen érzés neked? Jó, vagy rossz? "Csak" érezned kell, és elfogadnod ezt az érzést! Ez a kulcs.

Hitedet, bizalmadat elsősorban önmagadba helyezd, értékrendedet te magad határozd meg! Ha kérdésed van, keresd meg a saját válaszaidat! Jól, működő, önálló "energetikai rendszer" vagy, a fizikai szintről nem szorulsz külső támaszra, a felsőbb régiók pedig folyamatosan ellátnak energiával! A létezésed jogán! A valódi és igaz társak egymást pozitív töltetű támogatással történő erősítése persze mindig jól esik a léleknek...de ez ritka lehetőség és nagy ajándék is egyben. Megbecsülést érdemel, hiszen társas lények vagyunk.

VB

Megnyíló Életvirágaink

Kézírásunkban energetikai térképként nyomon követhetőek az adott pillanatban ránk jellemző erőviszonyok. Mindannyian az életfeladataink elvégzéséhez szükséges energiakészlethez való hozzáférés lehetőségével érkezünk születésünk pillanatában. Mindennapjainkban a feladat abból áll, hogy képesek legyünk a megfelelő módon gazdálkodni ezzel az erőkészlettel.

Akárcsak a légzés, ez az életfunkció is automatikus lenne abban az esetben, hogy alávetnénk magunkat a szabad áramlásnak. Szervezetünk ugyanis pontosan tudja, hogy mikor mire képes, vagyis önszabályozó módon próbálja „megéletni” velünk az élet pillanatait. Az ember azonban mindig próbál uralkodni a természeten, így azonban szinte észrevétlenül saját magát korlátozza le!

Az energia felvétel- és leadás természetes rendszerét követve, vagyis annak megfelelően létezve a testi funkciók problémamentesen működhetnek. A növény- és állatvilágot megfigyelve láthatjuk, hogy mivel ők nem gondolkodnak, hanem kizárólag az ösztöneiket követik, így náluk nem kap szerepet az akarat. Az a bizonyos szabad akarat, amely az emberiség számára ugyanúgy jelent áldást, mint átkot. Vagyis a polaritást, a választás lehetőségét és szabadságát.

Csecsemő, és az egészen kicsi gyermek szintén az érzései után megy, pontosan tudja – vagyis érzi, hogy az adott pillanatban mi a legmegfelelőbb a számára, és abba az irányba igyekszik megnyilvánulni. Amikor az ember végképp elveszik a határtalan lehetőségekkel kecsegtető, de a valóságban a zsákutcák áthághatatlan falaival lekorlátozott törekvései útvesztőjében, az élet megállj parancsol neki. A saját érdekében. Ez a jelenség depresszió néven is ismert. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy nem ismeri ezt a tapasztalatot. A hosszabb – rövidebb ideig tartó mozdulatlanságot mindenki másképpen éli meg.

Azok, akik a leginkább harcos természetűek, a legtöbbször betegség formájában. Annak, aki nagyon erősen akar bizonyítani, az Élet bizonyít. Azt, hogy az ember nem mindenható. Nem látja, mert emberként nem láthatja a magasabb összefüggéseket, célokat, a kapcsolódási pontok szövevényes rendszerét. Egyszerűen nem ez a dolga. Úgy vagyunk felépítve, hogy rendkívül rugalmas módon tudunk alkalmazkodni az adott helyzetekhez a már említett energiarendszer segítségével. A test nem képvisel önálló erőt, energiát felvenni-, gazdálkodni vele- és azt leadni tud.

Akárcsak a pénzbeosztásnál, ami szintén energiagazdálkodás. Az élet materiális pólusa. A szellemi régiókban felvett energiamennyiség áttranszformálódik a testi szintre, és cselekvés formájában nyilvánul meg. Visszakanyarodva energetikai térképünkhöz, a kézírásban ez a folyamat követhető nyomon: Az írás felső zónája – a felső hurkok, a betűk felső részei – a mentális szféra színtereként az energia felvételét jelzik. Az alsó zóna pedig az egyén belső késztetéseit, és megélései mélységeit mutatja. Itt láthatóak azok az elfojtott törekvések is, amelyekre megvan ugyan a belső igény, de megélésük mégis akadályokba ütközik.

Amelyek szintén bennünk vannak. A külvilágban pedig a projekció, vagyis a kivetítések révén jelennek meg. A középső zóna pedig arról informál minket, hogy a fizikai szinten mit kezdünk a rendelkezésünkre álló energiákkal. Energiát azonban nemcsak a felső régiókból, hanem egymástól is kaphatunk, vagy vehetünk el. Ritkán tudatosul bennünk, hogy például a gondolatok milyen nagy mennyiségű energiát képviselnek. A gondolatokkal teremtjük meg a fizikai szintet. Ennek a tudatos felismerése azonban nagy felelősséget ró ránk, hiszen az ellenpólus, a rombolás is először a szellemi szinten születik meg, mielőtt megvalósulna.

A szeretet a legfontosabb éltető erőnk. Ez az egyetlen pótolhatatlan energiaforrás, amely nélkül az Élet nem maradhatna fenn. Ezt mindenki érzi, ezért harcolunk is érte folyamatosan. S az akarat által hajtva időnként elfelejtjük, hogy egyszerűen elegendő befogadni és árasztani. Hiszen áramlik hozzánk folyamatosan, ezért bőségesen adhatunk is belőle. Ha beengedjük, nem fogy el sohasem. Adni azonban csak az tud, aki a befogadásra is képes. Vagyis energiarendszere nyitott.

Nyitott az adott pillanatra, helyzetre, embertársára. A félelem bezárja a kapukat. Ilyenkor energia – vagyis az Élet – se ki, se be -. Az Élet a fogantatással, vagyis a befogadással kezdődik. Miként a föld befogadja a magokat, és megvárja a Természet diktálta megfelelő pillanatot, amikor életet adhat. Nincs tehát más dolgunk, mint éberen figyelni, és a megfelelő pillanatot megérezve pont akkor mozdulni, amikor lehet és kell. Így születik meg a magból az Élet Virága, amely táplálásáról, növekedéséről az Univerzum erői gondoskodnak. Ez a Természet dolga, miként a földi anyáké az Élet továbbadása a befogadás és a feltétlen szeretet által.

VB

 A képen: Tömpi kutya: a gyógyult páciens, a gyógyító, és az útitárs.

Nagy a riadalom, amikor állataink megbetegszenek, ezért felmerül a kérdés: Hogyan tudnánk azonnal a segítségükre sietni, könnyíteni szenvedésükön, meggyógyítani őket! Mert az állatok nem sírnak, nem kiabálnak a fájdalomtól, mint az emberek. Ők csak némán keresik a tekintetünket, remegnek, és bíznak... Bennünk, a 'Gazdiban', életüket meghatározó társukban. Számukra mi 'mindenhatóak' vagyunk. Ők hisznek ebben...talán jól érzik... :)

Amikor a kiskutyámat hirtelen elöntötte a fájdalom, mert nem tudta a hátsó részét használni, akkor általa engem is 'próbára tett az Isten'. Elég, ha az energiában hiszünk, amit minden pillanatban megtapasztalunk, ha odafigyelünk a létezésre. Ilyenkor a 'klasszikus' út az állatorvos, injekció, gyógyszer. Ezek itt most a kutyabénulás tünetei... Én, aki magamat meg tudom gyógyítani, nála nem akartam 'kockáztatni', ezért először szintén futottam vele az állatorvoshoz. Ő azonban az injekció után még rosszabbul lett, ezért nem vittem többet.

Nincs nagy titok. Nagyon akartam segíteni neki, és ő nagyon bízott bennem, és ezért teljesen nyitott volt felém. Szinte minden állat-gazdi kapcsolat ilyen... Rátettem a kezem a fájó részeire, teljesen azonosultam a kutyámmal, szinte belementem....energetikailag teljesen összekapcsolódtunk. Elkezdtem imádkozni...folyamatosan, nem tudom már, hogy meddig. A kezeim egyre forróbbak lettek... A kutyám remegése lassan csökkenni kezdett, majd megszűnt. Még néhányszor megismételtem, a biztonság kedvéért, de már csak 'éppen hogy' volt rá szükség. A kutyám meggyógyult...Eltelt azóta egy év, és a betegség nem jelentkezett újra.

Így történt. Leírtam, hogy mindenki tudja, akinek fontos, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak senkinek és semminek. 'Meg tudjuk csinálni", meg/fel tudjuk oldani a bajt mi magunk... 

Ugyanez a kutya, ha bármi bajom van, ha csak a lelkem sajog, akkor is aggódva néz rám, fut hozzám, nyalogat, elborít a szeretetével. És én összeszedem magam...őérte is, hogy ne aggódjon! :)

 VB

HA NAGY A BAJ

Mellettünk élő házi kedvenceink teljesen azonosulnak a Gazdi lelkiállapotával, érzelmeivel. A mi energiamezőnkben élnek, szimbiózisban velünk.

Ezért a betegségeket is mintegy "átveszik"! Ha segíteni szeretnénk Kedvenceinknek a gyógyulásban, akkor foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy betegségének hátterében NÁLUNK milyen lelki probléma állhat. Nézzünk utána, hogy a tünetek milyen negatív érzelmekre, elfojtásokra utalnak. Itt az oldalon a 'Hozzászólásoknál' is lehet kérdezni.

Már az is előrelépés, ha foglalkozunk saját betegségtüneteinkkel, azzal, hogy miért nem érezzük jól magunkat és hogyan változtathatnánk ezen pozitív irányba?!

Néhány példa: daganatok = olyan negatív érzelmi hatások, amelyekről nem akarunk tudomást venni.               rák = önmagunkat hibáztatjuk egy megoldatlan érzelmi probléma miatt, gyulladások = félelmek.                   Fontos az is, hogy hol, melyik testrészen található az elváltozás.

Varju Beáta természetgyógyász-addiktológus

A másik 'gyógykezeltem és gyógyítóm' Macska Jancsi.

Ő a 'reménytelen eset' kategória volt 5 évvel ezelőtt. Elkapta egy kutya kölyökkorában (valószínűleg a miénk, de nem biztos és nem is lényeges). Harapott sebbel a hasán szedtem össze a lépcső alól ősszel, esőben, sárban... Sokkos állapotban terült el a padlón napokig, a seb miatt műteni kellett, többször is, mert nem gyógyult, a seb egyre nagyobb és gyulladtabb lett, nem részletezem. Azt, mondták, hogy adjam már fel! Miért nem adtam fel? Nem tudom... 'csak egy macska'... de egy érző, szenvedő, lélegző élőlény is, aki élni szeretne!

Elkezdtünk küzdeni a Jancsival vállvetve az életéért... én naponta többször kitisztítottam a sebét, teletömtem porcukorral, gézből kis gatyácskát tekertem rá...és ő remegett ugyan, de hagyta, sőt tartotta is a hasát. Beékelődött hanyatt a hasam alá és hetekig nem adtuk fel. A seb pedig lassan alulról elkezdett feltöltődni, egyre kisebb lett. A Macska Jancsi, meg egyre virgoncabb... és életben maradt!

A 'ma már' János kandúr érzékeny, kissé félős és bújos cica lett. Ha megfájdul a fejem, jön, bújik, a fájás meg múlik. Most éppen a hasamat melegíti, mert valami nincs teljesen rendben odabent. Persze, a nyűgöknek- bajoknak nem sok esélyük van, mert mi tudjuk a Jancsival, hogy szükség esetén ő majd jön, és a nyűg meg megy... ;)

Aktuális holdállás

Aktuális holdállás

 Aktuális holdállás (2018. 01.19. - 21.)

A növekvő hold  ezen a hétvégén a Halak jegyébe áll, felerősítve megérzéseinket, álmainkat, alkotó képzeletünket.

Az illúziók és a realitások világát azonban érdemes most egyensúlyban tartani.

                            A balkezesek „Tízparancsolata”

1. A gyermek a pad bal oldalán üljön, hogy könyöke szabadon mozoghasson.
2. Támassza meg a padon a könyökét, és a külső tenyerét (csúsztathatja a kisujját).
3. Forgassa el a füzetet kb. 30 fokkal, hogy lássa az írását.
4. A keze, és az íróeszköz vége a vonal alá kerüljön.
5. 3 ujjal fogja az íróeszközt.
6. Használjon balkezes tollat/ceruzát, illetve az 3, vagy 6 szögű legyen (ne legyen sima).
7. Kerámia betétes, vagy nem kenődő legyen a tollbetét.
8. Rajzoljon, színezzen sokat bal kézzel.
9. Először a nagyobb (aszfalt, tábla, csomagoló papír), majd egyre kisebb felületeken rajzoljon/írjon.
10. Mozgassa, masszírozza át rendszeresen az ujjait.

+ 1. Vegyük mindig figyelembe, hogy a balkezesek fokozottan érzékenyek érzelmi beállítottságuk miatt!

További információ: Grafoműhely

Varju Beáta okl. grafológus-írásazonosító, természetgyógyász

Vándordal

Siratni a sosemvoltot,

Bámulni a rég szertefoszlott pillanatot,

Várni arra, ami nem jön el,

arra, aki nem jön el…

Mit ér az érzés, ha csak elsuhan,

mit ér az illat, ami csak emlék már,

mit az összetört együtt-lét?

mit az elhalványult mosoly?

Mit ér az út, ha nincs megérkezés?

Az úton lépteink belevesztek már a múlt csillagporába,

Talán csak álom volt… ami útközben köddé válva

szertefoszlik  az újabb ezer év magányában.

Viszlát Vándorom... valahol, valamikor a végtelen létformában!

(VB)

Ha látod, hogy a párod

fut, menekül önmaga, s a világ elöl,

Ülj le csendesen egy fa tövébe,

(Látod… egy kis ibolya, társadul szegül…)

Küld utána mosolyod,

mely könnyű pillangóként, útján társául szegül.

(VB)

Önmeghatározás gyanánt: grafológus, természetgyógyász, kereső-kutató, szerető-szenvedő, látó-érző nőnemű emberi lény. Intellektuális beállítottságú vagyok, ezért sokszor magam sem tudom, hogy mit érzek. De a verseim és a rajzaim elmesélik nekem, hogy "mi lakik mélyen a szívemben"...ez milyen, nahát!! :)

Elindulunk vándorútra, hogy ráleljünk a csillagútra... Ami nem más, mint az az ösvény, amelyen járva eljuthatunk a sorsunkat felvállalva önmagunk belső világába.